Tükörvilágban élünk...
amit kint észreveszünk, az bennünk van. Ami kint kellemes, az
bennünk kellemes. A minap írtam egy rajongói levelet Brendan
James-nek. Méltattam a munkáját. Tulajdonképpen az tetszik a
zenéjében, amit bennem rezegtet meg. Önmagamat kedvelem a munkáin
keresztül.
Ha a menekült-ügyre
gondolok, érzékenyen érint a sok düh, harag és gyűlölet, ami a
téma kapcsán másokban felmerül. Egyesek a menekülteket gyűlölik,
mások a politikusokat, a harmadik a németeket... és így tovább.
A téma persze nem fekete-fehér.
Furcsa, de érthető, hogy
micsoda indulatokat kavar ez egyesekben. Csak emlékeztetni szeretnék
mindenkit – tükörvilágban élünk: ami most felszínre kerül és
nagyon nem tetszik nekünk - bármelyik alanyában a történetnek –
az valójában a saját defektes tulajdonságainkkal való
szembesülés.
Nem félek a bevándorlóktól.
Nem igaz, hogy minden muszlim ember agresszíven akarja terjeszteni a
vallását, ahogyan nem fanatikus minden keresztény, vagy minden
buddhista sem. Szerintem higgyen mindenki abban, amiben akar, és
hagyjuk már egymást békén!
Úgyis egy ideje arra
panaszkodnak, hogy nincs elég kétkezi munkás a munkaerő-piacon...
hát ez egy módja annak, hogy legyen. Igazából nyugodt vagyok
akkor is, ha beengedik a menekülteket Németországba, és akkor is
ha hazaküldik őket, akkor is ha itt maradnak - de nálunk nyilván
nem akar maradni senki. Pedig hála Égnek, sok segítséget kaptak
itt is, főleg kedves civilektől, akik szolgálatot teljesítettek.
Csak emlékeztetni akarok
mindenkit, hogy Steve Jobs édesapja is szír bevándorló volt, igaz
nem Németországban élt, hanem az Egyesült Államokban.
Tanulságos történet ez
mindenképpen, már annak aki tanulni szeretne és önmagán
dolgozni. Annak, aki el meri engedni a sérelmeket, és teret hagy
engedni a kegyelemnek. Kegyelemnek mindenki felé: Orbán felé,
Merkel felé, és az egyszerű Abdul felé, aki csupán egy kényelmes
életben reménykedik.
Ilyenkor tulajdonképpen
saját magunkkal vagyunk kegyelmesek a másik emberen keresztül,
hiszen pont a saját tulajdonságaink tükre az, amin fennakadtunk –
mert ez a szálka és a gerenda tipikus esete.
